A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mászótárs. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mászótárs. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 15., vasárnap

Mászópárok 2.

Az előző gondolatok után itt van pár konkrét tanács. Köszönet érte a smartclimbing.co.uk szerzőinek Ők is abban segítenek, hogy miként kerüljük el az egymás erejét is felőrlő, kellemetlen vitákat a mászótársunkkal a sziklán töltött időben. 

1. Beszéljétek meg s mérjétek fel, hogy számtokra mit jelent egy jó mászónap? Mit élveztek a mászásban, milyen fajta utak fekszenek nektek? Mi az amit együtt tudtok csinálni, amibe érdemes együtt belevágnotok. A társatok számára necces utakat pedig másszátok másokkal.

2. Beszéljétek meg, és tudjátok meg, hogy a választott úttól egyikőtöket sem töri ki a frász. Ez biztosítja, hogy mindekettőtöön kisebb lesz a nyomás és jól fogjátok érezni magatokat az együtt eltöltött idő alatt.Tehát mindigbeszéljétek meg a gondolataitokat, érzéseiteket az adott úttal kapcsolatban.

3. A kéretlen tanácsoknál nincs idegesítőbb dolog. Ha a társad külön nem kéri, ne adj tanácsot, megoldásokat az adott szituációra. Inkább szorítkozz az őszinte pozitív megerősítésre, de ezt is csak akkor ha társadat nem idegesíti.

4. A párod céljai a mászásban nem feltétlenül egyeznek meg a tiéddel. Ne ess abba a hibába, hogy ráerőltesd a saját céljaidat társadra, inkább találjátok meg a közös célokat, és a hozzá való sziklát.

5. Ne várd, hogy a társad tökéletesen fog mászni azután, hogy végignézte hogy te épp a határodon mászva szenvedted fel magad az útban. A legtöbb mászópár érzelmileg már össze van hangolódva, és a szorongás empatikus módon átül a másik félre is, ami rontja a teljesítményt. Ilyen esetek után érdemes egy kicsit megpihenni.

6. Még a mászás előtt tisztázzátok azokat a forgatókönyveket, ha valakinek rossz napja van, vagy láthatóan beleremeg, vagy elakad az útban. ez nagyon fontos, és a legmérgesebb viták előzhetőek meg vele, melyek a kapcsolatot is veszélyeztethetik, amikor a partner bizalma meginog társában, hogy hogy lehet ilyen béna/lassú amikor igazán oda kéne tennie magát. Tudd meg, hogy ilyen helyzetekben mit vár el tőled társad, hogy maradj csöndben, adj tanácsot, bíztasd stb. Nagyon ne türelmetlenkedj,  a mászó csak mg bnábban fog produkálni, ha úgy érzi, hogy a biztosítóemberének épp tele van a hócipője vele.

7. Figyeljetek oda, hogy ne essetek bele állandó mászószerepekbe, főleg ne alá-felérendelt viszonyba. Persze ezt viszonylag nehéz, ha a parti egyik tagja sokkal jobb mászó, mint a másik. Ne hagyd mindig, hogy partnered másszon előre, vagy épp fordítva. Ne mindig ugyanaz a személy válogassa szét a cuccot, szedje össze a kötelet stb. A lényeg, hogy a mászópartnerségetek legyen egyenlő, máskülöben ezek az apró dolgok a "szenvedő félben" összeadódhatak, a kritikus pillanatban pedig túlcsordulhatnak és vitát szülhetnek. 

8. Érdemes elgondolkodni azon, hogy egy ön- és társmentő kurzust elvégezzetek együtt, így még nagyobb bizalmat táplálhattok egyms iránt a váratlan helyzetekben is.

Kissé türelmetlen biztosító a Debeli Kukon rosszul bíztatja mászótársát
9. Értsétek meg, hogy miben különböznek a fizikai igényeitek, mik az erősségeitek és a gyengéitek. Például lehet, hogy koránkelő típusú vagy, és hamar bemelegedsz mászás közben, míg társad lehet, hogy lassabban teszi mindezt és csak a későbbi kötélhosszokban kezd el brillírozni. Vagy többször meg kell állni evés-ivás miatt. Mivel ezek a fizikai szükségletek és kielégítettségük nagyon fontosak a megfelelő teljesítmény és közérzet szempontjából. Vedd ezért figyelembe és légy türelmes partnereddel, ha ezek miatt többet kell állnotok, mert végsősoron úgy haladhattok gyorsabban, ha mindketten jó erőben vagytok.

10.  Végül, de nem utolsó sorban a kimerültség, és az éhség/szomjúság még egy sikeres mászónap végén is kirobbanthat vitákat. Tartsátok észben, amikor lemenetben, ereszkedésben vagytok. A párod teljesítményének értékelését pedig hagyd meg egy másik napra, és inkább csak lazítsatok és szerezzétek vissza az erőtöket együtt.

Forrás: smartclimbing.co.uk
Fotó: summitpost.org

Mászópárok 1.

Bizonyára közületek is többen vannak, akik a párjukkal másznak. Kifejezetten érdekes helyzet ez, de közben pedig talán egészen triviális is. Hisz egy emberrel kötötted össze az életed, csak ebben a helyzetben ez az állítás a szó szoros értelmében igaz. Persze vannak mások, akik elvből nem másznak együtt a barátjukkal/barátnőjükkel. Illetve látni olyan főleg kezdő mászópárokat, akik kifejezetten ingerlik, idegesítik egymást mászás közben. (Talán az utóbbiak lesznek azok, akik a sok vita és veszekedés után később elvből nem másznak együtt a párjukkal.)

Egy biztos: a sziklán, vagy mászás közben a szerepek, játszmák melyeket a párok egymással szemben a mindennapi életben játszanak, felerősödnek, és akár hirtelen tudatosulnak. Apró beszólások, amikre egyébként oda se figyelnénk, annyira megszokottak, ilyen helyzetekben erős negatív hatással lehetnek a közös teljesítményünkre.  És máris kezdődik a hiszti és összeveszés a falban (olyanról is hallottunk már, hogy egy az útban benthagyott köztes majdnem szakításig fajuló vitát szült).

Nagyon érdemes tehát odafigyelnünk saját reakcióinkra, ingerült, türelmetlen kijelentéseinkre. Egyrészt azért mert lerontja a közös mászóteljesítményt, és megmérgezi az együtt eltöltött időt és frusztrációt okoz.

Másrészt viszont azért érdemes odafigyelni saját viselkedésünkre, mert nem mindegy, hogy a saját magunk által megélt stresszt milyen formában hárítjuk el. Gyakran történik ez a másik kárára. Elhárító mechanizmusok, mint hogy másoknak tulajdonítunk egy kudarcos helyzetet, melyeket igazából magunknak köszönhetünk (a biztosítóemberem miatt nem sikerült a kunszt, túl laza/feszes volt a kötél). Másik eset lehet ha az úttal kapcolatos saját félelmünket tévesen gyengébb mászótársunkra vetítjük (ááá ez a szakasz túl nehéz lesz neki, szar lesz ezen túljutnunk)

Ha ezeket félelmeket és frusztrációkat nem a mászótársunk irányába toljuk, hanem felismerjük, hogy valójában önmagunkban gyökereznek, hirtelen egy negatív külső faktorból, melyekről azt hisszük, hogy nincs rájuk befolyásunk, egy belső és kihívássá válnak, melyről már tudjuk, hogy önmagunk legyőzésével, meghaladásával tudjuk befolyásolni.

Röviden tehát: ha egy belső hiányosságunkat másra, külső tényezőkre fogjuk, a probléma kikerül az általunk megoldhatónak vélt körből - nincs kontrollunk felette.
Míg ha elfogadjuk és felismerjük, hogy a mi gyengeségünk tudatosan tudunk kűzdeni ellene, és a mi kontrollunk alá tartozik.

A mászás tehát a kapcsolati erőpróbán túl nagyon jó módja az önismeret és énhatékonyság fejlesztésének is, ha kellőképp odafigyelünk mi játszódik le bennünk.

A legtöbb elakadásnál és platónál érdemes önvizsgálatot tartani ezekről a dolgokról. A kihívást, félelmeinket el nem fogadni és külső tényezőket okolni helyette olyan, mintha mászás közben levennéd és ledobnád a fél cipődet, azaz elveszíted a legfontosabb eszközödet, ami segíthet megoldani a helyzetet.
 
Nálatok előfordult már hasonló helyzet? Volt már, hogy vitába kerültetek a mászótársatokkal? Egyáltalán hajlandóak vagytok-e a párotokkal mászni? A következő bejegyzésben pár konkrét tanácsot írok le, amivel a feszkót meg tudjátok előzni.
UA-43125057-1